A járványhelyzet miatt fokozottabban előtérbe kerültek azok a munkák, amelyeket a zárt könyvtárban, olvasók nélkül végzünk. Ebben a cikkben olyan feladatokat gyűjtöttük össze nektek, amikre a nyitvatartási időben szinte sose jut idő, és amiket például a mostani hosszabb zárvatartás, a nyári leállás alatt, vagy akár a hétköznapokban, a nyitvatartási időn kívül is végezhettek. A cikkben megemlítjük az online kommunikációt is, hiszen fontos marketing-tevékenysége a könyvtárunknak az olvasók távoli elérése, a kapcsolat folyamatos fenntartása, így az ilyen vészterhes időszakokban sem felejtenek el minket.
A legfontosabb, és rendszeresen végzendő háttérmunka az állomány rendezése. A szépirodalmi műveket a szerző betűrendjében helyezzük polcra, míg a szakirodalomba tartozó dokumentumokat témakörönként csoportosítjuk. Ha a könyvek áttekinthető rendben vannak, akkor az olvasó is úgy érezheti, hogy a gyűjtemény nincs elhanyagolva, használják. Érdemes megnézni, hogy minden könyv gerincén szerepel-e jelzet, ha nem, akkor a katalógus alapján pótolni kell ezeket. A rendezéssel érdemes egybekötni a selejtezést is, hiszen a teljes állomány áttekintésekor egyszerűen le tudjuk válogatni azokat a dokumentumokat, amikre már nincs szükség könyvtárunkban: vagy nincs rájuk igény vagy rossz állapotúak. Ezeknek a sorsa a saját állomány esetén lehet selejtezés, a letéti állomány esetében pedig visszaküldés a megyei könyvtárnak. Az olvasók nélküli időszakokban lehetőség van arra, hogy létrehozzunk tematikus állománycsoportosítást is. A kiemelések jól körülhatárolható olvasói érdeklődéshez, ízléstípushoz kapcsolódó műfajokból vagy témacsoportokból állnak, pl. sorozatok, krimik, történelmi regények. Ha már kiválasztottunk egy-egy tematikus csoportot, és a könyveket elhelyeztük a kijelölt polcra, akkor könyvajánlót is készíthetünk hozzájuk, vagy megkérhetjük rendszeres olvasóinkat, hogy az általuk kedvelt művekhez készítsenek ilyeneket, pl. skandináv krimik. Ha rövid, pár mondatos ajánlókat kérünk, akkor ezeket akár könyvjelzőkre is tehetjük, és a kiemelt könyvek mellé helyezhetjük. Amennyiben az állomány átpakolása mellett döntünk, érdemes megejteni a könyvtár takarítását, fertőtlenítését is. A köteteket legalább évente portalanítani kell, mivel a porral együtt különböző élőlények is megjelennek, valamint az olvasók hajlamosak a polcon lévő könyvek mögé meglepetéseket rejteni. Fontos, hogy mire az olvasóink visszatérnek hozzánk, tudjuk őket új könyvekkel fogadni, ezért jó, ha folyamatosan vezetjük és továbbítjuk a könyvtárhasználók dokumentumigényeit. A katalógusban történő kutakodás (kinek ismerkedési célból, kinek már megszokásból) is hasznos lehet most. Nem csak a települési állományunkat érdemes ilyenkor lekérdezni, hanem a megyei könyvtár KSZR állományát is, hiszen itt is tudunk böngészni, és innen is össze tudjuk állítani a referensnek továbbított dokumentumigényeket. Akár egy online dokumentumigénylő űrlapot is lehet készíteni, amin keresztül az olvasók beküldhetik a kívánságaikat, de persze a későbbiekben egy gyűjtőláda is jó lehet erre. Nem csak a dokumentumigényeikről, de a véleményükről is meg lehet kérdezni az olvasókat: alkalmazhat a könyvtár erre a célra egy naplót, füzetet, online kérdőívet vagy üzenőládát, amelybe a felhasználók beírják az észrevételeiket, de a könyvtár szolgáltatásait népszerűsíteni lehet különböző kiadványok (könyvtárismertetők, könyvjelzők) készítésével is. A könyvtárunkhoz legjobban passzoló megoldás megtalálására, illetve a megvalósításra is remek időszak ez. Tudjuk, hogy az olvasókkal teli könyvtárban nehéz utolérni magunkat az adminisztrációban, így most ezekre is van lehetőség: át lehet nézni a munkanaplót, a beiratkozási naplót, el lehet végezni az újságok érkeztetését, a hiányzó számok bejelentését. Amennyiben a referensnek még nem szolgáltattunk statisztikai adatokat, ezt is meg tudjuk tenni, illetve dokumentálni tudjuk a már megvalósult rendezvényeinket is. Eddig csak kupacban álltak a gyűjtött helytörténeti anyagok? A zárvatartás alatt rendszerezhetjük, feldolgozhatjuk őket. A helyismereti dokumentumokat célszerű elkülönítve kezelni. Feldolgozásuk ugyanúgy történik, mint a többi könyvtári anyagé. Akár a digitalizálásukkal is megpróbálkozhatunk, amennyiben van alkalmas eszköz hozzá a könyvtárunkban. Ha fizikailag nincsenek is jelen, megpróbálhatjuk online (vagy telefonon) is elérni olvasóinkat, illetve a tervezett programjainkat az online térben megvalósítani, pl. online versmondó versenyt, fotó-, rajz- vagy novellaíró pályázatot hirdethetünk, kézműves foglalkozást tarthatunk élőben, internetes fejtörőket, játékokat készíthetünk, virtuálisan mozizhatunk vagy könyveket ajánlhatunk. A tájékoztatásban az online katalógusok, adatbázisok, portálok szolgálnak ilyenkor forrásul, ezekkel is érdemes megismerkedni.
Az itt megemlített feladatokról hosszabban az Útmutató a kistelepülési könyvtárosok számára kiadványban olvashattok, ami letölthető itt: https://bkszr.csgyk.hu/letoltheto-dokumentumok, de a referensetek is segít bármilyen felmerülő kérdésben, keressétek őket bátran!
Forrás: Könyvtári HírZengő 4. évf. 2.szám 13. oldal