Olvasók nélkül is hasznosan – háttérmunkák a könyvtárban

A járványhelyzet miatt fokozottabban előtérbe kerültek azok a munkák, amelyeket a zárt könyvtárban, olvasók nélkül vég­zünk. Ebben a cikkben olyan feladatokat gyűjtöttük össze nektek, amikre a nyitvatartási időben szinte sose jut idő, és amiket például a mostani hosszabb zárvatartás, a nyári leállás alatt, vagy akár a hétköznapokban, a nyitvatartási időn kívül is végezhettek. A cikkben megemlítjük az online kommunikációt is, hiszen fontos marketing-tevékenysége a könyvtárunknak az olvasók távoli elérése, a kapcsolat folyamatos fenntartása, így az ilyen vészterhes időszakokban sem felejtenek el minket.

A legfontosabb, és rendszeresen végzendő háttérmunka az állomány rendezése. A szépirodalmi műveket a szerző betű­rendjében helyezzük polcra, míg a szakirodalomba tartozó dokumentumokat témakörönként csoportosítjuk. Ha a köny­vek áttekinthető rendben vannak, akkor az olvasó is úgy érezheti, hogy a gyűjtemény nincs elhanyagolva, használják. Érdemes megnézni, hogy minden könyv gerincén szerepel-e jelzet, ha nem, akkor a katalógus alapján pótolni kell ezeket. A rendezéssel érdemes egybekötni a selejtezést is, hiszen a teljes állomány áttekintésekor egyszerűen le tudjuk válo­gatni azokat a dokumentumokat, amikre már nincs szükség könyvtárunkban: vagy nincs rájuk igény vagy rossz állapotúak. Ezeknek a sorsa a saját állomány esetén lehet selejtezés, a le­téti állomány esetében pedig visszaküldés a megyei könyvtár­nak. Az olvasók nélküli időszakokban lehetőség van arra, hogy létrehozzunk tematikus állománycsoportosítást is. A kiemelé­sek jól körülhatárolható olvasói érdeklődéshez, ízléstípushoz kapcsolódó műfajokból vagy témacsoportokból állnak, pl. so­rozatok, krimik, történelmi regények. Ha már kiválasztottunk egy-egy tematikus csoportot, és a könyveket elhelyeztük a ki­jelölt polcra, akkor könyvajánlót is készíthetünk hozzájuk, vagy megkérhetjük rendszeres olvasóinkat, hogy az általuk kedvelt művekhez készítsenek ilyeneket, pl. skandináv krimik. Ha rö­vid, pár mondatos ajánlókat kérünk, akkor ezeket akár könyv­jelzőkre is tehetjük, és a kiemelt könyvek mellé helyezhetjük. Amennyiben az állomány átpakolása mellett döntünk, érde­mes megejteni a könyvtár takarítását, fertőtlenítését is. A köte­teket legalább évente portalanítani kell, mivel a porral együtt különböző élőlények is megjelennek, valamint az olvasók haj­lamosak a polcon lévő könyvek mögé meglepetéseket rejteni. Fontos, hogy mire az olvasóink visszatérnek hozzánk, tudjuk őket új könyvekkel fogadni, ezért jó, ha folyamatosan vezet­jük és továbbítjuk a könyvtárhasználók dokumentumigényeit. A katalógusban történő kutakodás (kinek ismerkedési célból, kinek már megszokásból) is hasznos lehet most. Nem csak a települési állományunkat érdemes ilyenkor lekérdezni, hanem a megyei könyvtár KSZR állományát is, hiszen itt is tudunk bön­gészni, és innen is össze tudjuk állítani a referensnek továbbított dokumentumigényeket. Akár egy online dokumentumigénylő űrlapot is lehet készíteni, amin keresztül az olvasók beküldhe­tik a kívánságaikat, de persze a későbbiekben egy gyűjtőláda is jó lehet erre. Nem csak a dokumentumigényeikről, de a vé­leményükről is meg lehet kérdezni az olvasókat: alkalmazhat a könyvtár erre a célra egy naplót, füzetet, online kérdőívet vagy üzenőládát, amelybe a felhasználók beírják az észrevételeiket, de a könyvtár szolgáltatásait népszerűsíteni lehet különböző kiadványok (könyvtárismertetők, könyvjelzők) készítésével is. A könyvtárunkhoz legjobban passzoló megoldás megtalálásá­ra, illetve a megvalósításra is remek időszak ez. Tudjuk, hogy az olvasókkal teli könyvtárban nehéz utolérni magunkat az adminisztrációban, így most ezekre is van lehe­tőség: át lehet nézni a munkanaplót, a beiratkozási naplót, el lehet végezni az újságok érkeztetését, a hiányzó számok be­jelentését. Amennyiben a referensnek még nem szolgáltattunk statisztikai adatokat, ezt is meg tudjuk tenni, illetve dokumen­tálni tudjuk a már megvalósult rendezvényeinket is. Eddig csak kupacban álltak a gyűjtött helytörténeti anyagok? A zárvatartás alatt rendszerezhetjük, feldolgozhatjuk őket. A helyismereti dokumentumokat célszerű elkülönítve kezel­ni. Feldolgozásuk ugyanúgy történik, mint a többi könyvtá­ri anyagé. Akár a digitalizálásukkal is megpróbálkozhatunk, amennyiben van alkalmas eszköz hozzá a könyvtárunkban. Ha fizikailag nincsenek is jelen, megpróbálhatjuk online (vagy tele­fonon) is elérni olvasóinkat, illetve a tervezett programjainkat az online térben megvalósítani, pl. online versmondó versenyt, fotó-, rajz- vagy novellaíró pályázatot hirdethetünk, kézműves foglalkozást tarthatunk élőben, internetes fejtörőket, játékokat készíthetünk, virtuálisan mozizhatunk vagy könyveket ajánlha­tunk. A tájékoztatásban az online katalógusok, adatbázisok, portálok szolgálnak ilyenkor forrásul, ezekkel is érdemes meg­ismerkedni.

Az itt megemlített feladatokról hosszabban az Útmutató a kistelepülési könyvtárosok számára kiadványban olvas­hattok, ami letölthető itt: https://bkszr.csgyk.hu/letoltheto-dokumentumok, de a referensetek is segít bármilyen felmerülő kérdésben, keressétek őket bátran!

Forrás: Könyvtári HírZengő 4. évf. 2.szám 13. oldal