„Oh, hányszor hívtam a halált,
Mihelyt a kedvem búsra vált.
De most hogy itt
Ólálkodik;
Nem érzek mást, mint borzadályt.”
Reviczky Gyula: Számlálgatom… (Részlet)
A világirodalom számos olyan alkotást ismer, amelyben a járványoknak fontos szerep jut. Minden kornak megvolt a maga pandémiája: a különböző fertőző betegségek, a kolera, a pestis, a spanyolnátha stb. nagy területen és gyorsan terjedtek. Az emberveszteségek, a szenvedés látványa, a félelem és szorongás megihlették az írókat, költőket.
Már az ókorban megjelentek a pestisjárványok. Homérosz „isten lövedékének” nevezi a járványt, amelyet Apollón ereszt az emberekre és mindössze kilenc napig tart. Az athéni pestisről Thuküdidész, görög történetíró (A peloponnészoszi háború) és Lucretius, római költő (A természetről) ír, a dögvészről pedig több római költő: Vergilius (Georgica) és Ovidius (Metamorphoses) is tudósít.
A pestisjárvány középkori pusztításai a mindennapi élet részévé váltak. Gyakran merítettek a szerzők személyes élményeikből. Boccaccio felnőttként éli meg az 1348-as firenzei pestisjárványt, amely a Dekameronban jelenik meg: a mű alaptörténetében a pestis elől vidékre menekülnek a fiatalok, ahol vidám történetekkel múlatják az időt. Az újkorban Defoe kisgyermekként élte át a szörnyű, 1665-ös pestisjárványt, így főleg a túlélők elbeszéléséből és a matrikulákban rögzített adatokból írta meg A londoni pestis című regényét. Művében hitelességre törekedett, kereste az okokat, és a járvány alatt tapasztalt emberségről és önfeláldozásról is írt. Mary Hooper könyve Az édességek kicsiny boltjais erre az időszakra teszi a történetét, amelyben a londoni mocsok közepén kell helytállnia a regény főhősének. Defoe irodalmi munkássága hatott Albert Camusre. A pestis című művében az alaptörténet maga a kór. Ez az 1947-ben megjelent regény több szinten értelmezhető, a pestis a fasizmus szimbóluma. Jól nyomon követhető a járvány terjedése és hatása, a különböző emberi magatartásformák, és az, hogy nem mehetünk el közönyösen az embertársainkat ért csapások mellett. Thomas Mann több művében is érinti a fertőző betegségekből és a halálközeli állapotból fakadó egzisztenciális kérdéseket (A Halál Velencében című könyvében a kolera, a Varázshegyben pedig a tuberkulózis pusztít). Gyakran csak háttérként jelenik meg az irodalmi művekben a fertőző betegség, mint például Marquez Szerelem a kolera idején című regényében, vagy Shakespeare Rómeó és Júliájában. Ez utóbbi dráma cselekményében döntő jelentősége van a pestis okozta vesztegzárnak, amely késlelteti Lőrinc barát üzenetét, ami a szerelmesek halálához vezet.
A sci-fi és fantasy irodalom közkedvelt alaptémája valamiféle vírus megjelenése; az írók képzelete határtalan e témában. Saramago Vakság című utópiája filozófiai kérdéseket feszeget, hiszen bármilyen helyzetben a karantén, a civilizáció átmeneti megszűnése próbára teszi az embert. Az 1956-ban Vuhanban épült virológiai központ több szerzőt is megihletett. Koontz A sötétség szemecímű művében éppen e kínai városból indul a vírus, de mielőtt az író jóstehetségét méltatnánk, más hasonlóságot a Wuhan-400 vírus és a koronavírus között nem találunk. A jelenlegi koronavírus okozta helyzet megjóslását inkább Sylvia Browne End of Days: Predictions and Prophecies About the End of the Worldcímű könyvének tulajdonítják a hozzáértők. A számos vírus-vízió közül egyet emelek ki, Dan Brown Inferno című könyvét, amelyben bioterroristák a túlnépesedés miatt mesterségesen létrehoznak egy járványt, amely meddőséget okoz. A könyv alapján készült film főszerepét Tom Hanks játssza, aki nemrég koronavírussal fertőződött.
Magyar vonatkozása is van a járvány-irodalomnak: Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című regényében bubópestis tombol. Több magyar alkotót is utolért valamilyen járvány az életében, Kölcsey Ferenc a fekete himlő következtében fél szemére megvakult, Kosztolányi Dezsőné férjéről szóló könyvében ír arról, hogyan vészelték át a spanyolnáthát. Kazinczy Ferenc 1831-ben nélkülözésben töltött utolsó évei végén a kolerajárvány áldozata lett. Péterffy Gergely A kitömött barbár című könyvében ennek kapcsán ír a rettegett ragályról, a koleráról.
Bizonyára sok irodalmi alkotás születik napjainkban, a karantén idején. Talán R. R. Martin is befejezi végre a Trónok harcaregényfolyamát, önként vállalt Új-Mexikói száműzetésében erről így nyilatkozott: „Az igazat megvallva több időt töltök Westerosban, mint a való világban, minden nap írok. A Hét Királyságban elég zord a helyzet – de nem olyan zord, amivé a való élet válhat nemsokára.”
De nemcsak sötét gondolatokkal, hanem humorral, alkotókedvvel is lehet reagálni a fennálló helyzetre. Nyáry Krisztián Facebook-oldalán Karanténkoszt címmel versláncot indított, amelyhez számos író, költő (pl. Lackfi János, Hartay Csaba) csatlakozott, és bárki teheti, aki kedvet érez arra, hogy koronavírussal kapcsolatos érzéseit versbe szedje.
Képösszeállításunk 21 olyan művet tartalmaz, amelyek járványok idején játszódnak. A lista tetszés szerint bővíthető. Kedves olvasóinkat arra buzdítom, egészítsék ki írásunkat további könyvekkel, amelyek középpontjában valamely fertőző betegség áll.
Karantén idejére jó alkotókedvet kívánok! Vigyázzunk egymásra, maradjunk otthon és olvassunk sokat!
Albert Camus: A pestis
Camus művére Defoe A londoni pestis című regénye erősen hatott. Az alaptörténet maga a fekete kór. Ez az 1947-ben megjelent regény több szinten értelmezhető, a pestis a fasizmus szimbóluma. Jól nyomon követhető a járvány terjedése és hatása, a különböző emberi magatartásformák, és az, hogy nem mehetünk el közönyösen az embertársainkat ért csapások mellett.
Giovanni Boccaccio: Dekameron
Boccaccio 100 novellát tartalmazó főműve a Dekameron, amelynek kerettörténete az 1348-as pestisjárvány ideje alatt játszódik. 10 firenzei fiatal a pestis elől egy vidéki villába menekül. Hogy gyorsabban teljék az idő, az önként vállalt karanténban szórakoztató, humoros, néhol szatirikus, főleg szerelmes történeteket mesélnek egymásnak.
Gabriel Garcia Marquez: Szerelem a kolera idején
A misztikus elemekkel átszőtt regény egy szerelmi háromszög története. Fermina két férfi között őrlődik, végül a népszerű Juvenal Urbino doktort választja, akinek hűséges felesége lesz. Florentino és Fermina életen át tartó szerelme végül a férj halála után beteljesedik. A kolerától való félelem és a halál közelsége végigkíséri életüket. A könyv alapján ugyanezzel a címmel film is készült.
Mary Hooper: Édességek kicsiny boltja
A 21. században írt történet visszarepít minket 1665-be, a pestisjárvánnyal sújtott Londonba, ahol a fiatal főszereplő, Hannah, nővére csokoládéboltjába megy segíteni. Az életvidám Hannah a járvány terjedése és a közelgő halál ellenére is bizakodó és szerelmes. Miután a kór miatt vesztegzár alá vonják Londont, mindent megtesznek, hogy kijussanak, bár ez csak a kiváltságosoknak, a gazdagoknak sikerül. Nem árulok el nagy titkot, hogy talán Hannah-éknak is sikerülhet…
Ken Follett: Az idők végezetéig
A katedrális folytatásában az angliai kisváros, Kingsbridge 14. századbeli eseményei elevenednek meg. Az Európában dúló pestisjárvány központi szerepet kap a műben. Rengeteg a halott és a beteg. A Benedek-rendi kolostor ispotályában a halálos betegek menedéket találnak.
José Saramago: Vakság
A Vakság utópikus regény, a járvány sújtotta tehetetlen, magukból kifordult emberek közösségének víziója. A történetben a fertőző kór megvakít, így a karanténban még kiszolgáltatottabbakká válnak a szereplők. A regény filozófiai kérdéseket feszeget, hiszen bármilyen helyzetben az elkülönítés, a civilizáció átmeneti megszűnése próbára teszi az embert.
Dean R. Koontz: A sötétség szeme
Az alaptörténet egy hátborzongató thriller, amelyben egy gyermek eltűnik, de az anyja jeleket lát: a fia még él. Az anya a gyermeke keresésére indul. Egy volt kém segítségével egy vírus nyomára bukkannak, amely Vuhanból indul. (A könyvnek több változata van, 1981-ben még Gorkij-400, 2008-ban Wuhan-400 a kórokozó neve.)
Daniel Defoe: A londoni pestis
Defoe regénye hiteles leírása az 1665-ös londoni pestisjárványnak. A szerző vizsgálta a járvány okait. Főleg a szegény rétegeknél terjedt gyorsan a kór, az akkori higiéniai viszonyok, a hiedelmek, a menekülés a tömegek és a lassan eluralkodó pánik csak tetézték a bajt. Defoe megemlékezett a járvány ellen küzdők emberségéről és önfeláldozásáról is.
Brigitte Riebe: A pestis árnyékában
Riebe romantikus történelmi regénye 1540-ben Kölnben játszódik. A megözvegyült Johannának számos nehézséggel kell megküzdenie. Borkereskedést örököl, amelyet nehezen tud fenntartani. Nemkívánatos kérője akad, sógora, akitől nincs nyugalma. A visszautasított férfi mindent megtesz, hogy Johanna ne boldoguljon. Ráadásul a nyár nemcsak meleget hoz, hanem a középkor legpusztítóbb járványát is, a pestist.
William Shakespeare: Rómeó és Júlia
A veronai szerelmespár története is járvány idején játszódik. A dráma cselekményében döntő jelentősége van a pestis okozta vesztegzárnak, amely késlelteti Lőrinc barát üzenetét, és ez okozza a szerelmespár tragédiáját.
Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben
A bubópestis járvány miatt vesztegzár alá helyezik a Grand Hotelt, három hétig se ki, se be! A szállodalakók között akad szélhámos, diplomata. Egy találmány vegyi képletéért folyik a harc és közben a szerelem sem marad el. A bezártságból adódó kínos helyzetek komikus ábrázolása központi témája a rejtői humorral átszőtt műnek. A regényből parádés szereposztással film is készült Meztelen diplomata címmel.
Péterffy Gergely: A kitömött barbár
Török Sophie, Kazinczy Ferenc özvegye a múzeumban megnézi Angelo Solimant a kitömött barbárt. Közben visszaemlékezik férje és a híres 18. századi szerecsen tudós rabszolga kapcsolatára, és a férjével együtt töltött éveikre, nehézségeikre. A mű a rettegett ragállyal, a kolerával zárul, amely 1831-ben Kazinczy Ferenc halálát is okozta.
Robert Merle: Védett férfiak
Merle regényében szörnyű járvány pusztít a világban. Az áldozatok kizárólag férfiak. Az uralomra jutó nők katonai hatalmat gyakorolnak, a maradék férfiakat karanténba zárják. Ők a védett férfiak. A főszereplő Martinelli doktor a betegség ellenszerét kutatja, vannak szövetségesei, akik ebben támogatják.
Robin Cook: Járvány
Az Afrikából származó ebola-vírus megihlette Robin Cookot is. Regényében a járvány mégsem Afrikában, hanem az Egyesült Államokban üti fel a fejét. A fiatal orvosnőt, Marissát eltávolítják a kutatástól, így magánnyomozásba kezd. Ennek során szörnyű titkokra bukkan… A könyvből film is készült azonos címmel.
Lewis Wallace: Ben Hur
Az 1880-ban megjelent regény a római korba kalauzolja olvasóit. A két barát Ben Hur és Messala idővel ellenségekké válnak. Messala miatt Ben Hur évekig gályarabságban szenved, de végül kiszabadul és bosszút áll. Ben Hur húga és édesanyja börtönbe kerül, ahol megfertőződnek a fekete leprával, ezért a Leprások völgyébe kerülnek. Rajtuk már csak a csoda segíthet, ami a Jézussal való találkozás után be is következik. Remek film is készült a könyvből Charlton Heston főszereplésével.
Homérosz: Íliász
Már az ókorban tomboltak a járványok, ez a trójai háború történetében is megjelenik. Homérosz művében Apollón büntetésképpen „isten lövedékét” ereszti az emberekre, ez a járvány kilenc napig tart.
Dan Brown: Inferno
A főhős Langdon professzor ezúttal Firenzében nyomoz és ebben Dante műve segíti. Lassan fény derül a titokra: bioterroristák a túlnépesedés miatt mesterségesen létrehoznak egy járványt, amely meddőséget okoz. A könyv alapján készült film főszerepét Tom Hanks játssza, aki nemrég koronavírussal fertőződött.
Thomas Mann: A varázshegy
Hans Castorp egy davosi tüdőszanatóriumban tölti napjait. Miközben hallgatja a környezetében különböző eszméket vallók tanításait, ő maga is elmélkedik, egzisztenciális kérdéseket tesz fel, a filozófiai csatározások közepette erősödik, fejlődik. A háttértörténet az elszigeteltségben lévő szanatóriumi élet.
Stephen King: Végítélet
Egy amerikai titkos laboratóriumban elszabadul egy halálos vírus, amely nagyon gyorsan terjed. Néhány ember túléli a betegséget. Ők attól függően, kiről álmodnak, két csoportra oszlanak: az egyiknek a jóságos idős fekete Abigal anya lesz a vezetője, a másiké egy gonosz ember Randall Flagg. Mindkét csapat államot alapít és új életet kezd, de idővel az összetűzés elkerülhetetlen. King monumentális műve (az eredeti kiadás 1153 oldal) a jó és a rossz, az újrakezdés és a végső ítélet filozófiai kérdéseit feszegeti.
Michael Crichton: Az Androméda törzs
Egy műhold, amely az űrből származó ismeretlen vírust szállít, lezuhan Új-Mexikóban. Darabjait széthordják a városka lakói, ezzel szétterítik a kórt, amely a vért porrá alakítja, így okozva halált. Ám van, aki mégis túléli: egy kisbaba és egy alkoholista... A könyvből film is készült.
Robert Tine: Vírus
Végül egy filmből készült könyv. Afrikából egy colombusmajom által kerül Amerikába Cedar Creek városába a halálos Motaba vírus. A hazaérkező kutató orvosnak a kóron kívül a felsőbb hatalommal is meg kell küzdenie.
Készítette: Kissné Heinrich Szilvia
Felhasznált irodalom:
A halál kaszája: a hat legrettegettebb járványos betegség
https://www.origo.hu/egeszseg/20151119-jarvany-betegseg-pestis-himlo-influenza-aids-kolera-ebola.html
Nyáry Krisztián Facebook oldala
https://www.facebook.com/nyary.krisztian/posts/10158129514714855
Egy 1981-es könyv előre megjósolta a koronavírus-járványt?
https://promotions.hu/orszagos/szines/2020/03/19/koronavirus-konyv-joslat-dean-koontz-jarvany-betegseg/
A karantén jótékony hatásai: George R. R. Martin jól halad az új Trónok harca könyvvel!
https://magyarnarancs.hu/kultura/a-karanten-jotekony-hatasai-george-r-r-martin-jol-halad-az-uj-tronok-harca-konyvvel-127937
Járványok az ókorban
http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/jarvanyok.html
Öt melegen ajánlott olvasmány karantén idejére
https://qubit.hu/2020/03/07/ot-melegen-ajanlott-olvasmany-karanten-idejere
Beteljesül a jóslat? A koronavírus és a világvége-szcenáriók
https://mfor.hu/cikkek/tudomany/-beteljesul-a-joslat-a-koronavirus-es-a-vilagvege-szcenariok.html
Pestisjárvány – két híres regényben
http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/szallasi-pestisjarvany.html
Fekete test, néma nyáj
http://epa.oszk.hu/01000/01014/00125/pdf/EPA01014_hid_2015_05_122-127.pdf